V�gzet

Dobby-Village csendes volt. Mindenre r�borult a mereng� s�t�ts�g. A versenyz�k falur�sze szint�n nesztelen volt. Csak az Asakura-csapat, a Len-csapat, �s k�s�r�ik saz�ll�sa kertj�ben �llt egy testv�rp�r. Halkan besz�lgettek. Az ajt�hoz k�zelebb �ll� s�rt. B�tyja mindent bevetett, hogy megvigasztalja. A fi� mellett egy minike lebegett. A szellem is el�rz�keny�lt. A k�t sztere�ban pityerg�, �s a nyugodtan �rvel� szem�ly hangj�ra zenei al�fest�sk�nt hatott a t�csk�k csilingel� muzsik�ja. A feket �jszak�ban csak a szentj�nosbogarak halv�ny f�nye, �s n�h�ny, n�hol egy-egy utcai l�mpa vil�g�tott. A k�v�lr�l b�k�s fi�ban csatat�r is lehetett volna. D�ltak benne az �rzelmek. Nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy hossz� id�re-tal�n �r�kre- el kell hagynia testv�r�t. M�r � is k�nnyezett.

-Pilica, nyugi, visszaj�v�k, m�g miel�tt felt�nne, hogy elmentem.

-De…-szipogta a l�ny-, azt nem lehet nem �szrevenni, hogy te nem vagy vel�nk. Csend lesz n�lk�letek.

-Anna majd �gyel arra, hogy folyamatosan zaj legyen.- Erre az �szaki fi� egy kicsit elmosolyodott.

-Jaj, Trey, ne viccel�dj m�r folyton!-Csattant fel m�g mindig zokogva Pilica.

-Figyl, n�v�rk�m!-Komolyodott el a s�m�n.-El kell mennem. Semmi baj nem lesz. Csak meg�ll�tjuk a k�v�l�ll�kat, sz�tr�gjuk Zik h�ts�j�t, megmentj�k a vil�got, �s j�het a poh�rk�sz�nt� a tiszelet�nkre.- Mondand�ja v�g�re ism�t elmosolyodott, �s m�r v�d�szelleme is r�kontr�zott egy vid�m mondattal. De ezt csak a testv�rp�r �rtette meg. Trey l�tta, hogy n�v�re nem fog sz�lni semmit, �gy szorosan ��t�lelte, �s suttogott:

-Visszaj�v�k. A nyakamat r�.- Azzal elengedte, szellem�vel egy�tt megfordult, �s a kapuhoz indult. Csak akkor lehetett �szrevenni, hogy az Asakura-csapat, �s a Len-csapat m�sik k�t tagja is ott �llt. Pilica mellett a t�bbi k�s�r� is l�tszott m�r.

-Menj�nk, sr�cok!- Sz�lalt meg halkan, de sokat�rtet�en egy lilahaj� s�m�n. Mindenki k�vette. Nem is lehetett ellentmondani a fi�nak, de most senki sem akart. Mindenki elmormolt egy szi�t, visszaj�v�nket, �s ne agg�djatokat, azt�n mind a hatan sarkon fordultak, azt�n halk l�pteiket �s alakjukat elnyelte a s�t�ts�g.

M�r t�bb mint egy �r�ja mentek, mostanra m�gis mindenki elfelejtette, milyen is besz�lni. Hajnalodott, de senki sem jegyezte meg, hogy f�radt, mennyi az id�, vagy milyen sz�p a napfelkelte.

Rio csak csendesern, csup�n n�mi mozdulattal jelezte, hogy „s�r�bel�v� perc” van �ppen.

Faust �s Eliza is visszafogta mag�t, pedig tal�n �k voltak a legakt�vabbak.

Yoh sem b�k�tette ki egy-egy civakod� bar�tj�t m�r j� ideje, �s nem is �lmodozott alv�sr�l, vagy sajtburgerekr�l.

Len nem tett goromba megjegyt�seket, �s nem ord�tott senkire sem, hogy gondolkodjon egy kicsit, vagy fogja be a sz�j�t.

Tal�n a legnagyobb v�ltoz�son m�gis Joc� �s Trey ment kereszt�l:

A n�ger fi� utolj�ra az indul�sut�n �t perccel l�tt el egy „szipork�z�” po�nt, amire ez�ttal senki sem reag�lt.

Trey pedig… Trey pedig teljesen elvesz�tette a l�ny�t. A m�skor mindig vid�m, �s folyamatosan mosolyg� fi�b�l most egy komoly, rend�letlen, bels�leg teljesen feln�tt „f�rfi” lett. Lefoglalt�k a csal�dja eml�kei. F�leg a n�v�re hi�nyzott neki, de szint�n nem sz�lt semmit.

Csak n�ztek a v�gtelen �gre. A k�v�l�ll�k… Zik…

A s�t�t m�lt, a f�nyes jelenben, hom�lyos, ismeretlen j�v�vel. Valamilyen sz�gb�l mindannyian �rezt�k, hogy most �rtek el ahhoz az id�h�z, hogy r�j�jjenek, mi is a v�gzet.

THE END