A hagyom�ny szerint a jap�n n�p k�t isteni l�ny egyes�l�s�b�l keletkezett, �s a szigetvil�got is isteni er� emelte ki az �ce�n hull�maib�l. A jap�n n�p eredet�re vonatkoz�an m�g ma sincsenek megb�zhat� adatok. A tud�sok v�lem�nye elt�r�, �s a tiszt�zatlan r�szletk�rd�sek mindm�ig a jap�n �korkutat�s alapvet� probl�m�i.
K�korszak. A r�g�szeti eredm�nyek alapj�n felt�telezhet�, hogy az �s-lak�k Kelet- �s �szak-�zsia k�l�nb�z� vid�keir�l (legval�sz�n�bb, hogy K�n�n �s Kore�n �t), valamint a Csendes-�ce�n d�li szigeteir�l �rkeztek az orsz�gba. A bronz- �s vaskor eredm�nyeit is �zsi�b�l vett�k �t.
Az �slak�knak tartott - egyesek szerint mongol eredet� - ajnuk p�r ezres marad�kcsoportja ma m�r csak idegenforgalmi l�tv�nyoss�g. Az �si mongol mitol�gia sok k�z�s von�st mutat az ajnu, de m�g a jap�n m�toszokkal is. A v�rcsoport-tulajdons�gokat vizsg�l� Macu-moto professzor egyre terjed� n�zete szerint Szib�ri�ban, a Bajk�l-t� keleti oldal�n kell keresni a jap�n �s�k gy�kereit. Az ajnuk harcias hal�sz-vad�sz n�pe egykor m�g a mai �szak�n (Osaka) is t�lterjed� hatalmas ter�letet n�pes�tett be, de napjainkra m�r visszah�z�dott Hokkaid� z�rtabb vid�keire.
Pleisztoc�n korszak. J�gkorszak. Jap�n t�rt�nete tulajdonk�ppen ekkor kezd�dik. A tud�sok egybehangz� v�lem�nye szerint ebben az id�szakban a mai jap�n szigetsor m�g egybetartozott az �zsiai kontinenssel. (A kontinensr�l sz�rmazhatott a Paleoloxodon namadicus �s-elef�nt �s a mamut.) Legr�gibb kimutathat� kult�r�ja az 50000 �vn�l is id�sebb csiszolatlan �sk�korszaki kult�ra, amely - a t�bb sz�z lel�-hely tan�s�ga szerint - k�l�nf�le helyi jellegzetess�gekkel terjedt el a szigetvil�gban. (Mer�szebb tud�sok m�g azt a v�lem�nyt is megkock�ztatj�k, hogy a jap�n �st�rt�net csaknem 250000-500000 �vvel ezel�tt, az �sk�korszak derek�n kezd�d�tt.) A pleisztoc�n r�tegekb�l pattintott k�eszk�z�k, elef�ntagyarak �s embercsont-k�v�letek ker�l-tek el�. Ezt a vad�sz�, gy�jt�get� �letm�dot folytat� k�eszk�z-kult�r�t agyaged�ny el�tti kult�r�nak nevezik.
A csiszoltk�-kult�ra id�szaka a kb. 10 000 �vvel ezel�tt v�get �rt j�g-korszak ut�n fejl�d�tt ki, amikor a tenger v�zszintj�nek emelked�se �s a k�regmozg�sok k�vetkezt�ben kialakult a mai jap�n szigetsor.
Kr. e. 4000-400. A ker�mi�k mint�ir�l kapta a nev�t az �jk�korszaki szint� dzs�mon/jomon (magyarul "zsin�rmint�s") kult�ra. Megindult a szigetek ben�pes�l�se. A jap�n n�p az �slak� vagy legal�bbis kor�bban megjelen� ajnuk, a d�li eredet� t�rzsek �s a k�s�bb bev�ndorolt mongol-mal�j n�pfajt�k egybeolvad�s�b�l alakult ki. (Jap�n �st�rt�net�t Edward Kidder dolgozta fel Az �si Jap�n c. m�v�ben - Budapest, 1987.)
A Kr. e. IX-VIII. sz�zadb�l a jamato n�pcsoport h�bor�skod�sair�l vannak adatok. Egyes jap�n tud�sok szerint n�p�k �se ez az egys�ges n�pcsoport.
A Kr. e. IV. �s III. sz�zadban a jap�n �s�k m�r csal�dcsoportokban �ltek, ismert�k a f�mek haszn�lat�t �s az �nt�z�ses gazd�lkod�st.
A Kr. e. III. sz�zad-Kr. u. III. sz�zad k�z�tti id�szakot a jajoi ker�mi�kr�l Jajoi kornak nevezik a t�rt�n�szek. Ekkor kezd�d�tt a k�nai �s a koreai kapcsolat.
A Kr. e. utols� �s a Kr. u. els� sz�zadokban m�r kezdett kialakulni az oszt�lyt�rsadalom, fokozatosan felbomlott a nemzets�gi-t�rzsi szervezet. (Ebben az id�szakban eml�tik el�sz�r a k�nai kr�nik�k Ja-p�nt.)
A Kr. u. III. �s IV. sz�zadban megjelentek a t�rzssz�vets�gen alapul� �llam cs�r�i. A III. sz�zadban a leger�sebb t�rzssz�vets�g, a Jamato csoport (Jamato-koku) kiterjesztette uralm�t a t�bbi, egym�ssal �r�k�sen h�bor�skod� t�rzsre �s nemzets�gre.
450-500. K�nai mint�ra kialakul az egys�ges �llam, a mai Nara k�rzetben l�tes�lt k�zponti hatalommal. Egyes tud�sok szerint az els� jap�n �llam megalap�t�sa a 111-IV., illetve a IV-V., m�sok szerint viszont a VI-VII. sz�zadra esik. A VI. sz�zad m�sodik fel�t jel�li meg a Jamato t�rzssz�vets�g tart�s hatalomra jut�s�nak id�pontjak�nt a n�gy kit�n� jap�n tud�s �ltal �ssze�ll�tott Jap�n m�v�szet c. k�nyv (Budapest, 1980) is. Jamadzsi Maszanori Jap�n - T�rt�nelem �s hagyom�nyok c. m�v�ben a III. sz�zad els� fel�re teszi a Jamatai-koku uralm�nak kiterjeszt�s�t. A hagyom�ny viszont "pontosan" tudja, hogy a Napistenn� d�dunok�j�t, a Jamato-h�z vez�r�t, Kanmu-Ja-mato-lvarehiko-no-Mikot�t, a k�s�bb Dzsinmu/Jinmu tenn�nak, azaz m�r cs�sz�rnak nevezett �llamalap�t�t Kr. e. 660-ban koron�zt�k meg. A mai jap�n cs�sz�ri csal�d sokak meggy�z�d�se szerint Dzsinmuig vezeti vissza �seit. Jamadzsi Maszanori id�zett m�v�ben azt �rja, hogy >Az eg�sz Jap�non uralkod� nagykir�lyok a 6. sz�zadig az �kimi - nagykir�ly - c�met haszn�lt�k, a 7. sz�zadt�l pedig a k�nai �r�sokban tal�lhat� "�gi cs�sz�r" jelent�s� tenn� c�met. Az orsz�got is kb. a 7. sz�zadt�l kezdik, ugyancsak a k�nai m�velts�g hat�s�ra, Nipponnak vagy Nihonnak nevezni.<
A Kr. u. IV-VI. sz�zadban a kialakul� jap�n �llam h�d�t� h�bor�kat vezetett a Koreai-f�lsziget kir�lys�gai ellen. A m�r kor�bban is meg-lev� k�nai kapcsolatok mellett koreai k�zvet�t�ssel saj�t�tott�k el a jap�nok a sz�v�s, a b�rfeldolgoz�s �s a f�mmegmunk�l�s, valamint a haj��p�t�s mesters�g�t, amelyek K�n�ban a Han-dinasztia uralkod�sa idej�n magas fejletts�gi fokot �rtek el. K�zvetlen�l K�n�b�l szerezte Jap�n a k�zigazgat�si, m�v�szeti �s tudom�nyos ismereteket. A k�nai �r�srendszer bevezet�se r�v�n megismerkedtek a k�nai orvostudom�nnyal, az id�sz�m�t�s, a csillag�szat �s a napt�rrendszer titkaival.
(A k�nai eredet� hold�v-napt�rt vid�ken m�g ma is haszn�lj�k a hivatalos eur�pai napt�r mellett.)
538-ban Pekcse (vagy Pakcse, vagyis Korea) kir�lya katonai seg�ts�get k�rt �s kapott a jap�n "cs�sz�rt�l". H�l�ja jel��l aranyozott Buddha-szobrot �s buddhista szent iratokat k�ld�tt.
538 ut�n (egyesek szerint 552-ben) k�nai-koreai k�zvet�t�ssel �tker�lt Jap�nba a buddhizmus �s ezzel szinte egy id�ben a konfucianizmus. Szerzetesek, ap�c�k, k�zm�vesek j�ttek Jap�nba, s p�r �vtized alatt (igaz, gyakran v�res vall�si - vagy ink�bb hatalompolitikai - harcok ut�n) megszil�rdult a buddhizmus. De ezzel egy�tt tov�bb �lt az �si jap�n hitvil�g, a sint�, vagyis az istenek �tja, ez a nemzeti vall�s vagy ink�bb tipikusan jap�n kultur�lis jelens�g, amint Bhikkhu Satori Bhante �rja A sintoizmus (Budapest, 1990) c�men A vil�g nagy vall�sai sorozatban megjelent m�v�ben. A sint� szerint az uralkod�k m�r a Jamato korszakban egy szem�lyben voltak f�papok �s vil�gi vezet�k.