A manga, b�r a k�zhiedelemben mint valami �j dolog �l, �vsz�zados m�ltra tekinthet vissza a szigetorsz�gban. A megnevez�s maga, Hokusai Katsushika (1760-1849) nev�hez f�z�dik, aki 13 k�tetes v�zlatgy�jtem�ny�nek adta a manga, azaz �nk�ntelen/folyamatos k�pek megnevez�st. A megnevez�st k�s�bb �tvett�k azok a napilapok �s magazinok, amelyek az els�, t�bbnyire amerikai karikat�r�kat �s k�preg�nyeket jelentett�k meg. Az amerikai minta persze hamarosan meghozta jap�n k�vet�it is, �gy megjelent a jap�n k�preg�ny, azaz helyi nev�n a manga.

Fontos megjegyezni, hogy jap�nban minden k�preg�nyt, legyen az jap�n, amerikai, vagy ak�r francia, mang�nak neveznek (ahogy minden rajzfilmet anim�nek). A nyugati vil�g, azonban a sz�m�ra szokatlan, �s meglep� jap�n k�preg�nnyel azonos�tja, mintegy elhat�rolva a megszokott, ismert „k�preg�nyt�l”.

A manga megsz�letett, azonban az igazi �tt�r�st az 1940-50-es �vek hozt�k el, amikor a jap�n k�preg�ny kil�pett a nyugati keretek k�z�l, �s val�ban �j utakra l�pett. Ezt a l�p�st az az�ta „a Manga Istene” n�vvel megtisztelt Tezuka Osamu (1928-1989) tette meg, aki az 1947-es �j kincses sziget c�m� k�preg�ny�vel valami teljesen �jat alkotott. Ez a 250 oldalas alkot�s gy�keresen elt�rt az addig megszokott, p�r paneles karikat�ra-k�preg�nyekt�l, vagy a nyugaton m�r bevett, fejezetes, v�gtelen�tett sorozatokt�l. A kidolgozott t�rt�net, a filmszer� k�pek �s megjelen�s �t�t� sikert hozott, �s Tezuka bevonult a t�rt�nelembe.

Tov�bbi munk�i mind legend�k lettek, mint a Tetsuwan Atom (nyugaton Astro Boy) vagy a Ribbon no Kishi (nyugaton Princess Knight) amivel megteremtette a kifejezetten l�nyoknak(shoujo) sz�l�, romantikus mang�k m�faj�t. Eg�sz �let�ben dolgozott, t�bb mint 500 k�preg�nyt alkotott �s sz�mtalan anim�ci�s filmet, mellyel egyben a modern anime m�faj�nak is megteremt�j�v� v�lt. 1989-ben halt meg, nev�t azonban munk�in k�v�l �rzi a legnevesebb manga alkot�i d�j, illetve az Tezuka Osamu Manga Museum Toki�ban.

A manga jap�nban hatalmas n�pszer�s�gre tett szert, a jap�nban nyomtatott k�nyvek mintegy 40%-a a mai napig manga, a c�ges oktat�anyagok gyakran manga form�ban jelennek meg. Nincs olyan jap�n, aki ne olvasna, vagy olvasott volna �let�ben mang�t. �vente t�bb ezer c�m ker�l az olvas�k el�, 5-600 oldalas heti, vagy havi magazinokban, a legsikeresebb sorozatok pedig �n�ll�, k�nyv-alak� k�tetekben is megjelennek a gy�jt�k sz�m�ra.

Nyugaton azonban sok �vtizednek kellett eltelnie, mire a manga meg tudta vetni a l�b�t. B�r a korai anim�k k�z�l p�rat bemutattak az USA-ban, illetve nyugat-eur�p�ban, ezek nem arattak olyan �t�t� sikert, illetve sokan nem is tudt�k, hogy jap�n alkot�sokr�l van sz�. Az Astro Boy ugyan a mai rajzfilmes-k�preg�nyes nemzed�k egyik meghat�roz� �lm�nye volt, azonban ezt nem azonos�tott�k a k�s�bb megjelen� „manga k�preg�nnyel”, illetve „japanimationnal”.

Azonban szerencs�re akadtak �tt�r�k, akik sokat tettek a manga els�sorban amerikai megismertet�s��rt, mint Frederik L. Schodt, vagy Torren Smith. Az els� anime sikerek, mint a Ghost in the Shell, vagy az Akira, k�s�bb Tv-ben pedig a Dragon Ball megnyitott�k az utat a k�preg�nyek el�tt is, ma pedig m�r sorozatban jelennek meg az �j manga-kiad�sok, sok olyan nagy k�preg�ny-kiad� is megjelentet mang�kat amelyek azel�tt elz�rk�ztak t�l�k.

A manga hatalmas v�ltoz�sokat hozott a nyugati k�preg�ny iparba is. B�r egyes alkot�k m�r kor�bban is ismert�k a „jap�n st�lust”, manaps�g a klasszikus amerikai c�mek is egyre-m�sra vesznek elemeket a mang�t�l (pl. X-man).

De miben is m�s a manga?
Els� sorban a megjelen�t�s, az �br�zol�sm�d az, ami megragadja az embereket. Nem a nagy szemekre �s hasonl�kra gondolok, hiszen azok a k�ls�s�gek – b�r el�g elterjedtek – nem mindenkin�l fordulnak el�, hanem a folyamatos, filmszer� k�pekre, melyek nem csak narrat�van, egy-egy fot�k�nt jelennek meg, hanem mint egy film k�pkock�i, egym�s ut�n, folyamatosan peregnek, a mozg�s �rzet�t keltik.

A narrat�v sz�veg hi�nya sokszor zavar� lehet, de a manga sokkal ink�bb hagyja a k�peket besz�lni maguk helyett, �s gyakran oldalak s�t fejezetek telhetnek el an�lk�l, hogy a szerepl�k ak�r egy sz�t is sz�ln�nak. Az �rzelmeket, gondolatokat nem a sz�vegmez�k, a narr�tor mes�li el, hanem a k�pek mutatj�k meg nek�nk. A k�p �s sz�veg egys�ge teljes, egyik sem n�lk�l�zheti a m�sikat.

A gazdas�gi okokb�l fekete-feh�r �br�zol�s olyan m�v�szeti lehet�s�get ny�jt a rajzol�nak ami a nyugati vil�gban nagyon ritka volt, t�megtermel�sre k�sz�lt k�preg�ny eset�ben pedig kifejezetten kiz�rt. A nyugati, sz�nes k�preg�nynek meg kellett felelnie annak a sz�nes nyomdatechnik�nak, ami nem tudott t�l sok sz�nnel, t�l bonyolult grafik�t megjelen�teni. A val�ban sz�p, sz�nes nyomtat�s pedig dr�ga, r�tegv�s�rl�knak sz�nt albumokban tudott csak megjelenni. Ezzel szemben a fekete feh�r grafika, a hagyom�nyos jap�n tusfest�szetb�l, �s a klasszikus grafik�b�l t�pl�lkozva az olcs� nyomdatechnika mellett is k�pes volt fantasztikus m�alkot�sokkal megjelenni. Term�szetesen a nyomdatechnika fejl�d�se ezen sokat v�ltoztatott, ma m�r a k�preg�ny sem az a r�gi, raszteres color, �s egyre m�sra jelennek meg a sz�nes mang�k is a k�n�latban.

V�gezet�l pedig a m�fajok �s st�lusok szinte v�gtelen sk�l�ja az, ami a mang�t olyan egyediv� �s cs�b�t�v� teszi. M�r Tezuka is alkotott sz�mtalan m�fajban, �s ez az�ta is gyarapodott. A nyugati k�preg�ny hamarosan beskatuly�z�dott a comic-strip, vagy a kiskamaszoknak sz�l� szuperh�s k�preg�nyek vil�g�ba. Ki ne hallotta volna az „ebb�l m�r kin�tt�l fiam” sz�veget, illetve a k�preg�ny, mint olyan, beker�lt a „fi�s dolgok” t�rh�z�ba, mint a sport�js�gok vagy az aut�s magazinok. Ebb�l a k�rb�l a nyugati m�v�szek els� sorban a s�t�tebb, er�szakosabb k�preg�nyek fel� t�rtek ki (pl. Sin City, vagy a Spawn, hogy ismertebbeket eml�tsek). A manga ugyanakkor a kezdetekt�l m�ig, a lehet� legsz�lesebb k�z�ns�ghez sz�l, k�l�n magazinok, kiadv�nyok jelennek meg a k�l�nb�z� c�lcsoportoknak, a kisgyerekekt�l, a kamaszokon �t a feln�ttekig, fi�knak-l�nyoknak az �ltaluk elv�rt, ig�nyelt m�fajban. A krimi, akci� �s horror mellett megjelennek romantikus t�rt�netek, csal�dreg�nyek, t�rt�nelmi t�rt�netek, sportsorozatok, lelki �s t�rsadalmi dr�m�k egyar�nt.

A manga (�s testv�re az anime) ma a modern jap�n kult�ra z�szl�shaj�j�v� v�lt, vil�gszerte milli�k ismerkednek a jap�n nyelvvel, zen�vel, �letm�ddal, t�rt�nelemmel, hiszen a t�rt�netek meg�rt�s�hez sokszor meg kell ismerni a h�tter�kben megb�v� kult�r�t, annak szok�sait �s hiedelmeit is. Ez�ltal pedig egy m�sfajta n�pet, egy m�sfajta gondolkod�sm�dot is.