Haiku

- a pillanat k�lt�szete -

A r�gi Jap�nban gyakori dolog volt, hogy szerzetesek, szamur�jok, keresked�k id�nk�nt �ssze�ltek egy k�z�s vers�r�sra. Ezt a t�rsas�gi k�lt�szetet eleinte puszt�n id�t�lt�sk�nt m�velt�k, de id�vel a l�lek nemes�t�s�nek �tj�v� (d�) fejl�d�tt, ak�rcsak az �j�szat, a kertrendez�s, a kardv�v�s, vagy a kalligr�fia.

A haiku t�bb mint versforma: �n�ll� m�faj. Sz�l�haz�j�ban csak azokat az 5-7-5-�s sork�plet� verseket nevezik �gy, amelyek a term�szet �br�zol�s�n kereszt�l m�ly filoz�fiai, l�lektani tartalmat sugallnak.
A m�faj m�ig legnagyobbnak tartott mestere Macuo Bas� (1644-1694). Nem � tal�lta fel a haikut, de � emelte az �nm�vel�s �tj�v� az eredetileg puszt�n id�t�lt�sk�nt m�velt versfarag�st.
Bas� negyven�ves kor�ig �ll�t�lag nem volt t�bb egy rutinos k�lt�n�l. �rett haikuk�lt�szete az ut�n bontakozott ki, hogy az 1682-es ed�i t�zv�szben elvesz�tette minden f�ldi vagyon�t, �s �lete v�g�ig tart� v�ndor�tra kelt. � volt az els� hadzsin, aki �letform�v� tette a vers�r�st, illetve a vers�r�son kereszt�l tal�lt mag�ra.
A haiku m�vel�je gyakorolja a kitart�, �ber figyelmet, hogy r�tal�lhasson a haikupillanatra: arra a l�tv�nyra, amelyet �rdemes 17 sz�tagos versbe foglalni. A t�makiv�laszt�s ut�n (a klasszikus haikuk eset�ben ez t�bbnyire term�szeti l�tv�ny vagy jelens�g) pedig gyakorolja az elm�ly�l�st, vagyis a l�nyeg megragad�s�nak k�pess�g�t. Ha k�zvetlen kapcsolatba l�pett a l�tv�ny l�nyeg�vel, akkor k�pes a szem�lyes �lm�nyt �tadhat� tapasztalatt� alak�tani; olyan verss�, amely m�g �vsz�zadok m�lva is friss �s �leter�s lesz:

Meghajoltatok
az els� h� s�ly�ra,
n�rciszlevelek.

(Macuo Bas�)

Ez a bels� folyamat - ami tulajdonk�ppen egy szellemi gyakorlat - teszi a haiku�r�st val�di kih�v�ss�, a szem�lyis�gfejleszt�s eszk�z�v�. A haiku megalkot�s�hoz sz�ks�ges bels� munk�t megtapasztalva v�lik vil�goss�, hogy mi�rt mondta Bas� egyik tan�tv�ny�nak a k�vetkez�ket:

"Aki eg�sz �let�ben �r h�rom-n�gy-�t val�di verset, az m�r haikuk�lt�. Aki pedig eljut t�zig, mester."

De mit�l val�di egy haiku? Bas� szerint att�l, hogy visszhangot kelt az olvas�ban: tov�bbrezeg benne, amikor "kicsomagolja" a pillanatba s�r�tett l�tv�nyt. A legjobb haikuk �tl�pik az id�t, �s ak�r t�bbsz�z �v �s t�bb f�ldr�sznyi t�vols�g ellen�re is besz�desek:

Fens�ges a csend!
Szikl�kat �titat�
t�cs�kcirpel�s.

(Macuo Bas�)

A haiku k�lt�i erej�nek m�sik forr�sa a szem�lytelens�g. A k�zvetlen tan�t�s �s az "�n ki�r�sa" t�vol �ll a klasszikus haikuk�lt�szet eszm�ny�t�l. Az igaz�n siker�lt darabokban a szerz� "n�vtelen", h�tt�rben marad, szem�lyis�ge pedig �ttetsz�v� v�lik, szinte csak csatornak�nt szolg�l ahhoz, hogy pap�rra ker�lj�n a vers, amelyet val�j�ban a Term�szet �rt.
Bas� k�t dolgot hangs�lyoz a mesteri szint el�r�s�hez: a k�lt�nek egyr�szt h�s�gesnek kell lennie a Sz�ps�ghez (fuga no makoto), vagyis t�m�ban �s st�lusban m�lt�nak kell lennie a haiku m�faj�hoz. M�sr�szt pedig arra kell t�rekednie, hogy a muland�, konkr�t t�m�n kereszt�l (rj�k�) felvillantsa, sugallja a m�lhatatlant azt a rejt�lyes k�z�ppontot, amely a v�ltoz� felsz�n m�g�tt van (fueki). Ennek egyik legszebb p�ld�ja az az ismert jap�n haiku, amely egy templom bronzharangj�nak �s a rajta szenderg� lepk�nek az ellent�t�t emeli ki.
A klasszikus haiku a zen-buddhizmus eszt�tikai alapelvei szerint �p�l fel. Ezek k�z�l az egyik legfontosabb a szono mama ('�ppen ilyen') elve: a t�rgy megragad�sa, pontosabban "felmutat�sa" a maga val�s�g�ban, sz�p�t�s, d�sz�tget�s n�lk�l:

Vihar k�zel�t.
M�r a csigah�zon is
�tf�ty�l a sz�l.

(Macuo Bas�)

A k�vetkez� elv a "nagy" megragad�sa a "kicsin" kereszt�l. Ha pl. a t�li hidegek kegyetlens�g�r�l sz�l a haiku, akkor el�g felmutatni egy verebet, amely nem tud inni a befagyott t�cs�b�l. Ez a jap�n versel�s �s tusfest�szet technik�j�ra egyar�nt jellemz� johaku, az '�resen hagyott t�r' elve. R�szletez�sre, komment�rra nincs elegend� hely 17 sz�tagban. A t�m�r utal�s, a s�r�t�s �s a kihagy�s, a sejtet�s sokkal ink�bb megfelel a haiku term�szet�nek:

Itt van h�t az �sz…
Nem jut m�r egy t�ny�rnyi
rizsk�s�ra sem.

(Macuo Bas�)

�ppen terjedelembeli korl�tok miatt sz�mos dolog kimondatlanul marad, a haikuban sok r�szlet a hi�ny�val van jelen. Ez�rt is tartj�k pontszer� versnek, amelynek ereje centripet�lis, vagyis mag�hoz vonz az olvas� k�pzelet�b�l minden le nem �rt, ki nem mondott r�szletet - ahogyan sokszor a tusfestm�nyek is �pp a feh�ren hagyott fel�letekkel mondj�k a legt�bbet.
Az �vsz�zadok sor�n kialakult n�gy k�zel�t�sm�d, ill. lelki�llapot, amellyel a hadzsin megragadhatja a l�tv�ny l�nyeg�t. A szabi-t�pus� haikuk a dolgok mag�ra hagyatotts�g�t, egyed�lval�s�g�t emelik ki. Jellemz� p�ld�ja ennek a t�pusnak Bas� verse:

Varj� vert tany�t
elkorhadt, aszott �gon
�szi �jszak�n.

(Macuo Bas�)

A vabi-t�pusba tartoz�k mindig valami k�znapi dolgon kereszt�l ismerik fel az egyetemest, a t�rv�nyszer�t, p�ld�ul egy fat�rzs f�gg�legess�g�ben a kitart�st �s szil�rds�got, vagy egy vir�gszirom feh�rs�g�ben a tisztas�got:

Feh�r krizant�m.
Bimb�dhoz a legkisebb
porszem sem �rhet.

(Macuo Bas�)

Az avare-t�pusba tartoz� haikuk a l�nyek �s dolgok sz�ks�gszer� elm�l�s�r�l, ill. az elm�l�s nemes elfogad�s�r�l sz�lnak; a klasszikus jap�n haikuk eset�ben t�bbnyire a szirom- �s lev�lhull�sr�l:

K�mforfa-harmat
k�nnycseppenk�nt hullik a
b�borszegf�kre.

(Macuo Bas�)

A legritk�bb t�pus a j�gen, ezek a versek a term�szet sz� szerint k�pr�zatos pillanatait �r�k�tik meg, p�ld�ul egy hull� sziromnak l�tsz� lepk�t:

Lehullott szirom
rep�l vissza az �gra?
Csak egy lepke volt.

(Macuo Bas�)

Term�szetesen minden eszt�tikai alapelvn�l fontosabb a haiku meg�lts�ge �s hiteless�ge, a t�ma megragad�s��rt kifejtett szellemi er�fesz�t�s. Erre utal Bas� legkedvesebb mond�sa is, amelyet tan�tv�nyaira hagyott:

"Ne a mesterek l�bnyom�t k�vess�tek, hanem azt, amit �k is kutattak!"